Dwellings of Architects (test)
A taylorizmus elvei a lakótérhasználatról folytatott építészeti gondolkodás mellett a lakásnak egy másik aspektusát is áthatották. A tudományos üzemvezetés elgondolásának mintájára megszületett a tudományos háztartásvezetés eszméje is. Az Egyesült Államokban a 20. század elejétől kibontakozó háztartás-racionalizálási mozgalom az európai országokban – közöttük Magyarországon is – megjelent, és eltérő intenzitással intézményesült a két világháború között.
A taylorizmus elveit és módszereit követő háztartás-racionalizálási mozgalom magyarországi képviselői nem tértek el az amerikai és onnan Európára is átterjedő mozgalom által propagált elvektől. Az általuk is megfogalmazott cél a háztartás üzemszerű kiépítése, taylorizálása, vagyis munkaerő-, anyag- és időmegtakarítással nagyobb teljesítmény elérése volt, ami által a háztartási munkát végző nő ideje és munkaereje részben felszabadul: „Modern értelemben inkább az a «jó háziasszony», aki háztartási munkáját a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb erőfogyasztással, a legtakarékosabb anyagfelhasználással, vagyis racionálisan tudja ellátni.” (Stumpf Károlyné: Korszerű otthon. (Korszerű könyvtár.) [Budapest, 1943] 3.) A mozgalom Magyarországon is létrehozott speciális intézményeket. Elsőként a civil szférában, a
